Magyar Nemzeti Galéria B Épület Grafikai kamaraterem
1014 Budapest, Dózsa György u. 41.

2018. március 23. – július 28.

www.mng.hu

„AZZAL VAGY EGY, KIT MEGRAGADSZ” – LIEZEN-MAYER SÁNDOR FAUST-ILLUSZTRÁCIÓI

A világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotása Johann Wolfgang von Goethe Faustja. A mű 1808-as megjelenésétől kezdve folyamatosan a művészek érdeklődésének középpontjában állt. Nemcsak a német festészet 19. századi mestereitől, hanem Európa-szerte más művészektől is születtek illusztrációsorozatok, amelyek a világirodalom e kiemelkedő alkotásának interpretációjára vállalkoztak. A legtöbben Goethe eredeti szándékából kiindulva Faustot tekintették a mű főszereplőjének, s a rajzi megközelítés is őt helyezte a tragédia középpontjába, de léteznek Mefisztót vagy éppen a szerelmi szálat kiemelő értelmezések is. Liezen-Mayer Sándor számára az események hőse egyértelműen Margit, Faust szerelme, aki Mefisztó mesterkedéseinek áldozataként is képes végül dicsőségesen az események fölé emelkedni.
Liezen-Mayer Sándor (1839–1898) elsősorban történeti képeiről és portréiról ismert művész. Élete nagy részét Münchenben töltötte, de művei rendszeresen szerepeltek a budapesti kiállításokon is, Simor János esztergomi érsek személyében pedig mecénása is volt. A müncheni akadémia professzoraként számos magyar és külföldi diák tekintette őt mesterének. Liezen-Mayer első igazán fontos és nagy illusztrációs munkája a hetvenes évek első felében a Goethe Faustjához készült sorozat volt, amely 1876-ban jelent meg Stuttgartban. Két évvel később, 1878-ban Schiller A harang című művének illusztrálása következett, majd sorban a világirodalom ismert művei, többek között Shakespeare drámái foglalkoztatták.
Illusztrációs tevékenysége jelentősen befolyásolta festészeti munkásságát, ugyanis számos képe esetében saját rajzaiból, a maga által felépített hősökből merített ihletet.
Goethe művéhez ötven rajzot készített. A díszes kiállítású kötet acél-, réz- és fametszeteit a kor legjobb német metszői készítették el az eredeti rajzok alapján. A harminchét szöveg közti kép mellett tizenhárom egész oldalas, a kötetből kivehető, önálló acélmetszetes lap tette teljessé az illusztrációk sorát. Liezen-Mayer eredeti rajzai sajnos elvesztek, az illusztrációkhoz azonban számos vázlat is született. 
Kiállításunkon az eredeti, 1876-os Faust díszkiadás mellett mintegy negyven vázlatot, a kötet tizenhárom egész oldalas acélmetszet-lapját, valamint Liezen-Mayer Sándor három olyan festményét állítjuk ki, amelyeket saját illusztrációi alapján alkotott meg. 
A kiállítás kurátora Hessky Orsolya.